fbpx

Miben bízhat az belarusz ellenzék, és mit érnek Lukasenko erődemonstrációi?

A Jövő TV Komment című podcast műsorában az aktuális belarusz helyzetről beszélgettünk Kosztur Andrással, a XXI. Század Intézet kutatójával. Mi várható a következő napokban/hetekben, milyen irányt vehetnek az események, miben bízhat az ellenzék, és milyen hatása lehet a 26 éve hatalmon lévő, gépfegyverrel közlekedő Alekszandr Lukasenko erődemonstrációinak.

A legmagasabb harckészültségbe helyezik a belarusz hadsereg egyes egységeit, tartalékosokat is behívnak a hadrafoghatósági ellenőrzés harmadik szakaszában – erről számolt be hétfőn a minszki védelmi minisztérium. Előzőleg Alekszandr Lukasenko elnök bejelentette, hogy országa katonai egységeket vezényelt a nyugati határra, mert állítása szerint Belarusz nyugati határai mentén feszültségkeltés folyik. Katonai értelemben valóban van mitől tartania Lukasenkonak, vagy ez inkább befelé erődemonstráció?

A napokban olyan felvételek láttak napvilágot, amelyeken gépfegyverrel lépdelt a golyóállómellényt viselő Lukasenko, miközben tízezrek vonultak utcára ellene tiltakozva Minszkben. Ezzel kinek és mit akart üzenni? Erősnek akar tűnni Lukasenko, vagy inkább ez félelmet tükröz?

Szvetlana Tyihanovszkaja ellenzéki vezető az Európai Parlament külügyi bizottságában azt mondta, békés forradalom zajlik, az ellenzék kész tárgyalni, de nem adja fel a küzdelmet. Miben bízhat Tyihanovszkaja? Marija Kalesznyikava, a belarusz ellenzék vezetőinek egyetlen, még az országban maradt és be nem börtönzött vezéralakja a Válasz Online-nak adott interjújában kijelentette: „fizikailag elképzelhetetlen, hogy Lukasenka még öt évet kormányozzon.” Kalesznyikava szerint ugyanakkor nem forradalom, hanem evolúció zajlik Belaruszban és az emberek gondolkodásmódjában. Ez a gondolkodásbeli változás elég lehet ahhoz, hogy Lukasenko ne töltse ki az újabb elnök cikluság?

Oroszország bár üdvözölte Lukasenko újraválasztását, és azóta a belarusz elnök találkozott is Vlagyimir Putyinnal, az orosz diplomácia mégis mintha óvatosan kommunikálna belarusz témában. „A megmozdulás se nem oroszellenes, se nem oroszbarát” – ezt már Tyihanovszkaja állította az Európai Parlamentben. Valóban nincs oroszellenes éle a tiltakozásoknak?

A magyar kormány részéről Orbán Viktor és Szijjártó Péter is azt mondta, hogy a lengyel álláspontot támogatják. Mi ez a lengyel álláspont tulajdonképpen? Mennyire vesz részt Lengyelország az események alakításában?

Ha a mostani tüntetések elcsendesednek és Lukasenko hatalomban marad, milyen belpolitikai és külpolitikai mozgástere marad?

Egy korábbi Kommentben már foglalkoztunk a belarusz választással, az azt követő eseményekkel, illetve annak következményeivel. Többek között arra kerestük a választ, hogy lesz-e Majdan Belaruszban? Mennyire hihető az a hivatalos választási eredmény, ami született? Mekkora Lukasenko reális támogatottsága? Mi vezetett a rendszer, illetve a Lukasenko iránti bizalom meggyengüléséhez, és a széleskörű elégedetlenséghez? Továbbá azt is érintettük, hogy miként állhat a belarusz helyzethez Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió, kinek mi lehet az érdeke? Aki pedig akkor megválaszolta mindezeket a kérdéseket: Stier Gábor külpolitikai újságíró, a #moszkvater alapító-főszerkesztője, a Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója.

További epizódok