fbpx

Mi történt és mi várható a zűrzavaros Belaruszban?

A Jövő TV Komment című podcast műsorában a belarusz választásról, az azt követő eseményekről, illetve azok következményeiről beszélgettünk Stier Gábor külpolitikai újságíróval, a #moszkvater alapító-főszerkesztőjével, a Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírójával.

A belarusz választási bizottság által ismertetett adatok szerint, a szavazatok 80,08 százalékával az 1994 óta hatalmon lévő Alekszandr Lukasenko – akit gyakran illetnek azzal a megnevezéssel, hogy Európa utolsó diktátora – győzött az augusztus 9-i elnökválasztáson. Az ellenzéki jelölt, Szvetlana Tyihanovszkaja 10,09 százalékot szerzett. Ezt az eredményt az ellenzék vitatja, szerintük és több független, avagy külföldi elemző, szakértő szerint valójában fordítva lehet az eredmény, Tyihanovszkaja 70 százalékos támogatottságot szerzett, míg Lukasenkora mindössze 10 százalék szavazott.

A közösségi oldalakon, a Twitteren és a nemzetközi sajtóban többen is gyanús eseményekre hívták fel a figyelmet, amelyek erősen választási csalást feltételeznek. A vasárnapi állami exit poll eredmények közzététele után országszerte tüntetések robbantak ki Belaruszban. Az elmúlt napokban minden estére jutottak megmozdulások, melyek ellen a hírek – videók és képek tanúsága – szerint a belarusz hatóságok keményen, brutálisan léptek fel. Százakat, ezreket vehettek őrizetbe.

Lengyelország és Litvánia élesen, az Egyesült Államok és az Európai Unió óvatosan reagált a kialakult eseményekre. Oroszország és Kína gratulált Lukasenkonak az újraválasztásáért. Közben Lukasenko nem nagyon mutatkozott a választás óta, felreppent róla a hír, hogy Törökországba menekült, esetleg betegség miatt kezelik ott, vagy otthon. Egy ideig ellenfeléről, Tyihanovszkajáról sem lehetett tudni hol van, de mostanra kiderült, Litvániában tartózkodik, illetve két videót is közzétett, melyeken leginkább egy zaklatott, megtört ember látható, aki lényegében visszavonulót fújt, és hazaküldött mindenkit az utcákról. Tyihanovszkaja az egyik videóban azt állítja, hogy abszolút magától hozott döntést, de egy belarusz-lengyel újságíró szerint állambiztonságiak tartották fogva órákon át. A litván külügyminiszter szerint is nyomás hatására hagyta el Belaruszt.

Ha Tyihanovszkaja kiesik a most zajló eseményekből, akár önszántából, akár nyomásgyakorlás hatására, a regnáló belarusz vezetés vissza tudja-e még tuszkolni a szellemet a palackba? Lesz-e Majdan Belaruszban? Mennyire hihető az a választási eredmény, ami született? Mekkora lehet Lukasenko reális támogatottsága? Mely társadalmi rétegek támogathatják az ellenzéket, illetve a rendszert? Mi vezetett a Lukasenko iránti bizalom gyengüléséhez, és a széleskörű elégedetlenséghez? Milyen is most az orosz-belarusz viszony? Az Egyesült Államok és az Európai Unió, illetve a nyugati országok óvatosan reagáltak a belarusz helyzetre. Mi állhat emögött? Az ukrán példából okulva tartanak egy újabb destabilizált ország lehetőségétől? A jelenlegi helyzetből kiindulva mit hozhatnak a következő hónapok és évek Belarusz számára? Ha most sikerül is Lukasenkonak stabilizálni a helyzetet, meddig maradhat még hatalomban?

A Kommentben az összes kérdésre válaszokat kerestünk Stier Gábor külpolitikai újságíró segítségével.

További epizódok