fbpx

Az erősebb ellenzéki szereplők elkezdtek pártként viaskodni a jobb rajthelyért

Mintha lassan körvonalazódni látszódna, hogyan is kívánnak az együttműködés égisze alatt nekigyürkőzni a 2022-es választásnak az ellenzéki pártok, miközben azért a köztük lévő repedések is nyilvánvalóak.

Jakab Péter, a Jobbik elnöke a Facebook-oldalán jelentette be, hogy az ellenzéki párt elnöksége milyen döntéseket hozott a 2022-es indulással kapcsolatban.

Nem lehet véletlen az időzítés, hiszen míg az ellenzék – egyelőre – két legerősebbnek tűnő pártja, a Demokratikus Koalíció és a Momentum egymásnak feszül a gödi városvezetői válság miatt, addig a Jobbik korábbi belső konfliktusait, szakadásait ellensúlyozva megpróbál kezdeményező szerepben feltűnni, és a kormányváltásban érdekelt stabil tényezőként irányt mutatni.

Ezt hivatott a közvélemény felé demonstrálni Jakab Péternek az a napokban írt Facebook-bejegyzése is, amelyben a „cicaharc” befejezésére szólította fel Gyurcsány Ferencet és Fekete-Győr Andrást. „Ha befejeztétek a cicaharcot egymással, koncentráljunk a Fideszre. Borsodban október 11-én időközi országgyűlési választás lesz. A feladat: lebontani a kétharmadot. Nőjetek fel hozzá” – fogalmazott Jakab Péter, egyértelműen a gödi ellenzéki konfliktusra utalva.

A Jobbik friss döntései is inkább az ellenzéken belüli pozicionálás stratégiai lépéseként értékelhetőek. A párt támogatja, hogy

  • minden választókerületben egy ellenzéki jelölt szálljon szembe a Fidesz jelöltjével,
  • az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltet állítson Orbán Viktor kihívójaként,
  • a képviselőjelöltek és a miniszterelnök-jelölt személyéről a nép döntsön előválasztáson,
  • listából annyi legyen, amennyi képes a legtöbb szavazatot biztosítani a kormányváltáshoz.

Jakab Péter – ismét a DK-nak és a Momentumnak üzenve – azt is hozzátette: a torzsalkodás ideje lejárt, eljött a megegyezés ideje. „Mert csak együtt sikerülhet, és együtt sikerülni is fog” – fogalmazott.

A Jobbik korábban a két ellenzéki lista hangos szószólója volt, a párt mostani döntése értelmében azonban ez már egyáltalán nincs határozottan kikötve. Vona Gábor volt pártelnök a kormánypárti Magyar Nemzetnek adott interjújában a Jobbik kapcsán azt mondta: „úgy tűnik, hogy a Gyurcsány által szorgalmazott egy lista koncepció gravitációjának nehéz ellenállni”. Ez a kijelentés akkor nem aratott nagy sikert egykori pártjának berkein belül.

A közös lista, közös miniszterelnök-jelölt témáját a leghangosabban, legelőször Gyurcsány Ferenc dobta be az ellenzéki pártok közé. De most már az is elképzelhető, hogy nem egy, sőt nem is két lista lesz. Olyan verzió is kering, hogy DK-MSZP, egyedül a Jobbik, Momentum-LMP, a Párbeszéd pedig még vacillál, hogy a DK-MSZP-hez vagy a Momentum-LMP-hez ragadjon. Utóbbi elmélethez érdekes adalék, hogy az LMP legutóbbi kongresszusán részt vett és felszólalt a párbeszédes Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, aki a kutatások szerint messze a legnépszerűbb ellenzéki politikus. A Jövő TV kérdezte Karácsony Gergelyt arról, hogy mennyire tekinthető üzenetértékűnek a feltűnése az LMP-nél, de válaszában inkább hárított, és a 2022-re való felkészülés fontosságát hangsúlyozta.

A Párbeszéd a Jövő TV-nek küldött egy válaszában azt írta, a párt célja a 2022-es kormányváltás, feladata pedig az, hogy segítse az ellenzéki egység megvalósulását. „A győzelemhez közös miniszterelnök-jelölt, közös lista és 106 közös jelölt kell, a kiválasztás alapja pedig a Párbeszéd politikai innovációja, a tavaly sikerrel meghonosított előválasztás kell, hogy legyen” – közölte az ellenzéki párt a Jövő TV-vel.

Abban az önkormányzati választások sikerei óta konszenzus van az ellenzéki pártok között, hogy a fideszes jelöltek ellen egy közös jelöltnek kell felállnia. A Jobbik mostani döntése szerint ezt a párt úgy képzelné el, hogy mind a 106 választókerületben előválasztáson dönthetnének a jelölt személyéről. Ezzel nincs egyedül a párt, még csak nem is elsőként rukkolt elő ezzel, az már kétséges, hogy mennyi előválasztást tud lebonyolítani az ellenzék.

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, aki már egyértelműen jelezte, hogy megmérettetné magát előválasztáson miniszterelnök-jelöltként, a Mindenki Magyarországa Mozgalom nevében gratulált a Jobbik döntéseihez a Facebook-oldalán.

„A Párbeszéd és a Szocialisták után a Jobbik is csatlakozott a 106 előválasztás megszervezéséhez, ami óriási előrelépés az ellenzéki sikerhez. Ha mind a 106 körzetben a választók döntik majd el, ki a Fidesz legyőzésére legalkalmasabb közös jelölt 2022-ben, akkor az ellenzéknek akár kétharmados, rendszerváltó többsége is lehet majd az új parlamentben” – vélekedik Márki-Zay Péter.

A hódmezővásárhelyi polgármester szerint az előválasztás a nyílt vitákkal, a jelöltek kampányával növeli az ellenzéki aktivitást, a tudatos választói magatartást, és kiszűri az elfogadhatatlan és esélytelen pártjelölteket, akik nem ismerik a körzetüket, nem dolgoznak a kampányban, „hiszen csak veszíteni küldik le őket a pártközpontok – 2018-ban ezt megtanultuk”.

Márki-Zay Péter véleménye továbbá az, hogy az egyetlen közös lista a legjobb választás – „ugyanis ha nem körzetenként egy jelölt, egy közös miniszterelnök-jelölt, egy közös lista, és egy közös program áll szemben a Fidesszel, akkor még az utolsó pillanatban is módosítani fogják a szabályokat, ellehetetlenítve ezzel az ellenzéki sikert”.

A járványhelyzet előtt több ellenzéki kerekasztal formációról is hallani lehetett. Az egyik „ernyővé” a Mindenki Magyarországa Mozgalom (ami nem párt, és így politikai támogatottsága sem egyértelmű) igyekezett válni, míg a Momentum szintén korszakváltó ellenzéki kerekasztalhoz invitálta a többi pártot. Azóta egyik kerekasztalról sem hallani, de Fekete-Győr András június közepén a Jövő TV Reflektorban című műsorában arról beszélt, hogy a nyáron akarnak nekikezdeni a munkának, és a meghívásukra igent mondott a Jobbik, az LMP, a Párbeszéd, illetve az MSZP is.

Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy az ellenzék erősebb szereplői elkezdtek pártként viselkedni, és helyezkedni a rajtvonalon. Ezek nem irányvonalbeli, tartalmi, ideológiai konfliktusok, nem arról szólnak, hogy milyen országot szeretnének. Hatalmi villongások, melyek egy része helyi konfliktusokban gyökerezik (lásd. Göd), de leginkább arra irányulnak, hogy kinek legyen a tárgyalóasztalnál erősebb legitimációja a választókerületi osztozkodáshoz.

A DK, a Momentum és a Jobbik esetében ez a viaskodás egyre látványosabb, míg a kisebb szereplők, az MSZP, az LMP és Párbeszéd számára az lehet a nagy kérdés, hogy hová is gravitáljanak. Nekik ugyanis 2022 többről is szólhat, mint a kormányváltás lehetőségéről.

Nótin Tamás
Újságíró, a Jövő TV főszerkesztője.

Legfrissebb videók

Szanyi Tibor: Hatalmasakat sikongatva örülnék, ha ellenzéki győzelem lenne 2022-ben

A Jövő TV Reflektorban című műsorának vendégeként Szanyi Tibor, az ISZOMM alapítója, alelnöke és miniszterelnök-jelöltje öt egyperces és öt villámkérdésre válaszolt.

Élőben jelentkezünk az SzFE sajtótájékoztatójáról

Élőben jelentkezünk az SzFE Vas utcai épülete elől, ahol a hallgatók az oktatókkal és a vezetőséggel tart közös sajtótájékoztatót.

Legújabb podcastünk

audio

Öncélú katasztrófaturizmus vagy egy vallási témájú művészfilm a Mindig az ördöggel?

Az biztos, hogy mély nyomot hagy a Netflix új filmje, már csak az a kérdés, hogy jó vagy rossz értelemben.

Hírlevél

Iratkozz fel heti hírlevelünkre, mert ez a legjobb, amit most megtehetsz!

Kövess minket!

13,407lájkolóTetszik
731követőkövető
40követőkövető
1,900feliratkozóFeliratkozás

Jövő Rádió

Legfrissebb cikkek

Jön a nagy SzFE vita

Egy asztalnál Molnár Áron NoÁr és Bódi Ábel.