2013-ban jószerivel sokkolta a világot az a felvétel, amelyen ártatlan civileket végeztek ki az Iszlám Állam terroristái. Szintén ebben az évben elraboltak egy fiatal dán fotóriportert, Daniel Rye-t, akit ezt követően tizenhárom hónapig tartottak fogva Szíriában. Ezt az időszakot mutatja be a Daniel című dráma, ami a közel két és fél órás játékideje alatt egy pillanatra sem engedi, hogy a néző fellélegezzen: rendkívül realisztikusan mutatja be a túszdráma szörnyűségeit, egyben ad átfogó korrajzot a háborúk sújtotta közel-keleti régióról. Kritika.

A Vertigo Media jóvoltából Magyarországra is eljutott az a nemzetközi porondon már komoly sikereket és pozitív kritikákat bezsebelő dán filmdráma, ami Daniel Rye igaz történetét mutatja be az ISIS fogságában töltött tizenhárom kegyetlen hónapjáról. A film forgatókönyvéért az az Anders Thomas Jensen felel, akinek keze nyomán az Ádám almáit és a Zöld henteseket tekinthettük meg korábban.

Forrás: Vertigo Média

A történet szerint Daniel Rye atlétaként igyekszik meg eljutni szakmája csúcsára, amitől már csak egy hajszál választja el – hiszen a válogatottal kijutottak az olimpiára -, azonban egy hirtelen jött sérülés derékba töri a karrierjét, ezért úgy dönt, fotóriporternek áll. Szomáliába tett utazását követően pedig elhatározza: haditudósítóként fog tevékenykedni a későbbiekben, így kerül el Szíriába, ahol néhány óra után rá is talál a baj.

Innen kezdődik meg a film gerincét adó túszdráma, amely által nem csak Daniel jelleme válik sokkalta árnyaltabbá, de a néző terrorizmusról és a mindezen történések hátterében álló politikai helyzetről alkotott képe is.

A Daniel nagy erőssége, hogy nem veszi elő a hollywoodi filmek által meghonosított, terroristákról alkotott egydimenziós dogmákat – szélsőséges esetekben még a kínzásokat végző, kegyetlen mészárosoknak is több dimenziót ad az alkotás. Ebből is látszik, hogy valaki olyan szemszögéből van bemutatva ez a film, aki valóban átélte és megélte ezeket a borzalmakat. A terroristák motivációjaként megnevezett vallási fanatizmuson és bosszúvágyon túl a rabság pszichológiáját is rendkívül érzékletesen, mégis kegyetlenül naturalistán tárja elénk a film.

Forrás: Vertigo Média

Lényegében minden szempontból dehumanizálják a terroristák a foglyul ejtett embereket, akik ennek ellenére is képesek meghaladni a hétköznapi átlagemberek empátia-szintjét. Azonos szférából érkező – leginkább újságírók -, mégis teljesen eltérő életúttal rendelkező embereket helyeznek egymás mellé, akik a megfélemlítés és a dehumanizáció ellenére is kiállnak egymásért, ameddig azt a túlélési ösztönük engedi. Vagy talán még azon is túl.

A túszdráma mellett viszont van egy párhuzamos szála a történetnek, amely során a foglyul ejtett Daniel családját és azok szenvedését mutatja be a film. Az Iszlám Állam a film tanulsága szerint nem minden esetben kegyetlenségből, inkább a váltságdíj reménye miatt ejtett foglyokat, azonban sok észak-európai ország, köztük Dánia is meggyőződésesen áll ki amellett, hogy az állam nem tárgyal túszokkal. Még akkor sem, ha egy állampolgáruk esett foglyul.

Itt hangzik el a film egyik legőszintébb mondata Daniel testvérének szájából: Ha Bangkokban lenne börtönben kokainfogyasztás miatt, már rég itthon lehetne, így viszont, hogy ártatlanként esett foglyul, nem tudnak segíteni rajta?!

Forrás: Vertigo Média

Itt ütközik ki igazán, hogy egyes fejlett, nyugati országok az emelkedettség okán válik igazán lemaradottá. Hiszen ha emberéletről van szó, a moralizálás az utolsó amire egy reményvesztett családnak szüksége van.

Az állam teljes inkompetenciájával ellentétben azonban Daniel családja mindent megtesz azért, hogy kiszabadítsák szerettüket Szíriából, még akkor is, ha ebbe mind anyagilag, mind pedig pszichikailag teljesen tönkremennek. A film nem mellékesen rámutat a kapitalista berendezkedésű országok eszeveszett társadalmi különbségeire is.

Sok szempontból a túszdráma és Daniel Rye túlélése körül forog a film, viszont rendkívüli mondanivalóval bírnak az Iszlám Állam eszméjét meggyőződésesen hangoztató, és az abból kiábrándult katonák közti nézetkülönbségeket bemutató jelenetek. A Daniel ugyanis nagy gondossággal választja szét a terrorizmus és a migráció mögötti mozgatórugókat, amelyeket a populista politikusok napjainkban igencsak hajlamosak – politikai indíttatásuk miatt – összemosni.

Forrás: Vertigo Média

Hiszen több százezer ember kelt útra azért, mert a harcok és a radikális csoportok vérengzései mindennapossá váltak az életterükben, sok százezren azért tartanak akár most is Európa felé, hogy emberi körülmények közt, békében élhessenek. És ez amellett is eltagadhatatlan, hogy a radikálisok egy bizonyos csoportja ezeket a tömegeket használja fel arra, hogy merénylők vessék meg a lábukat a kontinensen.