fbpx

Ellenzékbe zárva

Az múlt ősszel tartott önkormányzati választás után joggal merülhetett fel, hogy az ellenzék képes lesz lendületet venni az elért sikerekből. Nem csupán főpolgármesteri pozíciót vesztett el a Fidesz, de tizennégy fővárosi kerületben, és tíz megyei jogú városban is ellenzéki jelölt győzött a 2019. októberi választáson.

Az önkormányzati választás reményt adott az ellenzéki szavazóknak és politikusoknak, hogy a kormányzó jobboldal legyőzhető választáson. Sikeresen vizsgázott továbbá a közös jelölt indítása, amely így elviekben lehetőséget adott a későbbi közös felkészülésre is.

Ellenkező esetben súlyosan sérült volna az elképzelés, miszerint az ellenzéki siker legnagyobb akadálya a világnézeti különbségekből, és a 2010 előtti kormányzás eltérő megítéléséből eredő fragmentáció, amelyet felerősít a Fidesz által egyoldalúan megalkotott választási rendszer.

Ha csődöt mondott volna a közös indulás, úgy a jelenleginél lényegesen kilátástalanabb helyzetben kellene felkészülnie az ellenzéknek a 2022-es országgyűlési választásra.

A közös indulás szükségét és eredményességét aztán 2020-ban a februári dunaújvárosi időközi országgyűlési képviselőválasztás is megerősítette. A stratégia sikere, a választási győzelem nyomán a helyi nyilvánosság kiegyensúlyozhatósága, valamint a többlet erőforrások, megszólalási lehetőségek ellenére azonban a politikával felületesen foglalkozó többség számára valóban nehezen észrevehető az ellenzék a koronavírus járvány megjelenése óta.

2020 elején a Fidesz a gyöngyöspatai romák részére megítélt kártérítés ügyében indított nemzeti konzultációval kívánta átvenni az önkormányzati választás és a klímaváltozás ügye kapcsán elvesztett kezdeményezést. Az ügy megerősítette volna a Fidesz kistelepülési hátországát, valamint jól rezonált volna a magyar társadalom nagyobb csoportjaiban is. A kártérítés kérdése továbbá alkalmas lett volna az ellenzéki egység megbontására, amennyiben az egyes pártok eltérő érzékenységgel reagáltak volna a Fidesz implicit roma-ellenességére.

A koronavírus járvány azonban keresztülvágta a kormánypárt számításait, amely még február végén is azzal számolt, hogy képes lesz megtartani a nemzeti konzultációt. Az iskolába járás körül egy tömeges polgári engedetlenségi mozgalom körvonalazódott, amikor Orbán Viktor miniszterelnök végül úgy döntött, hogy bezárják az oktatási intézményeket. Ez volt az időszak, amikor a kormány kezdte átvenni a kezdeményezést és kihasználta a válságkezelésben rejlő politikai lehetőségeket. Az utóbbiak közé tartozik a határidő nélküli felhatalmazási törvény elfogadása.

Az ellenzék nem hibázott, amikor elutasította a biankó felhatalmazást, azonban nem volt képes elmagyarázni azt saját választóinak, a közvéleménynek, hogy a nemzeti egységet éppen az bontja meg, hogy a kormánytöbbség egyedül kíván dönteni a kérdésben.

A koronavírus járvány idején a társas érintkezések miatt csökkent a közvetlen választói mozgósítás jelentősége, amelynek a választási kampányok közötti időszakban kisebb jelentősége van, továbbá jelentős konfliktus (vö. rabszolgatörvény) hiányában komoly kihívást jelent. Az ellenzéki cselekvés terepe az alternatív szakpolitikai javaslatok kidolgozása, és azok kommunikálása lehetett, amely a járvány időszakában az elemzői értékelés szerint nem volt átütő, sikeres.

Az ellenzék kommunikációs gyengélkedésének alapvetően három oka van. Az első a Fidesz dominanciája a nyilvánosságban. A hivatalban lévők alaphelyzetben is jobban el tudják érni a választókat, a Fidesz azonban egy olyan politikai gépezetet hozott létre, amely a közpénzek becsatornázásával teremti meg a hozzá nagyon szorosan kapcsolódó médiát, valamint foglalja el a közmédiát. A második nehézséget a járvány során a közvélemény figyelmének megváltozása jelentette. Megnőtt a híréhség a járvány terjedésével, tüneteivel, a kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban. Hirtelen mindenki elkezdett a külföldi fertőzöttségi mutatókkal, statisztikai görbékkel foglalkozni, amellyel párhuzamosan a hazai pártpolitika sokadrendű kérdéssé vált. Noha a tesztelésre, a járvány nyomán kibontakozó gazdasági és szociális válság kezelésére vonatkozó ellenzéki javaslatok a fenti okok mellett is elérhették volna a választókat, azonban a tíz éve tartó ellenzéki fragmentáltság – a kommunikációs sikertelenség végső okaként – erre kevesebb lehetőség adódott.

A járvány azt mutatta meg, hogy nem csak a kormány, de az ellenzék sem volt felkészülve a váratlanul érkezett válsághelyzetre. Vélhetően a pártok többsége a 2021-es választási felkészülés, az egyeztetések, tárgyalások, az esetleges előválasztás előtt szervezetük építésére, politikájának pozicionálására és a tisztújításra kívánta szánni az évet.

2020 tehát nem az ellenzékről, hanem az egyes ellenzéki pártokról szólt volna. Kiszámíthatóság azonban nem létezik a NER-ben, ha nem a járvány, akkor a Fidesz lepte volna meg az ellenzéket.

Az ellenzéki siker szempontjából nem elégséges tehát a választásokra időzített technikai egység, de a láthatóság érdekében szükség van egy-egy téma kapcsán is a közös kiállásra, még ha csak a hívószavak szintjén is. A közös kommunikáció szorosabb együttműködést kíván, amely persze még inkább kiélezheti a pártok közötti ellentéteket, és erősítheti a félelmeket a saját identitás, profil feladásával, feloldódásával kapcsolatban, ugyanakkor szerepek, szakpolitikai témák megőrizhetőek.

A cikk szerzője politológus, a Republikon Intézet vezető elemzője.

A Jövő TV új publicisztikai sorozatot indít a „Hogyan tovább ellenzék?” témájában. Olyan kérdéseket is feltettünk, mint például: összellenzékiség vagy identitáspolitika? A kettő összeegyeztethető? Tényleg a média vette át az ellenzéki pártok helyét?

Mikecz Dániel
politológus, a Republikon Intézet vezető elemzője

Legfrissebb videók

Mit kezdenek a nemzeti konzultációs ívekkel a budapestiek?

A járvány ellenére újabb Nemzeti Konzultációt indított a kormány, amelyben Soros György tervéről, és a járvány elleni védekezésről is kikérik a magyarok véleményét. Erről kérdeztük az utca emberét.

Ha kell, újra tüntetni fognak a tatai Öreg-tó beépítése ellen

Sok százan tüntettek szombat délután Tatán az Öreg-tó partjára tervezett 120 szobás luxusszálloda beruházása ellen. A szervezők szerint a résztvevők száma meghaladta a 2000 főt is.

Legújabb podcastünk

audio

Kaleta-ügy, ki újítja fel a Lánchidat, ellenzéki szakadás Gödön

A Jövő TV Pálya szélén című aktuálpolitikai podcast legújabb adásában Nótin Tamás, a Jövő TV főszerkesztőjének felvetéseire Kovács János, a Jövő TV politikai elemzője és Deák Dániel, a XXI. századi Intézet vezető elemzője vették górcső alá az elmúlt időszak legfontosabb közéleti történéseit.

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre, mert ez a legjobb, amit most megtehetsz!

Kövess minket!

13,050lájkolóTetszik
672követőkövető
39követőkövető
1,573feliratkozóFeliratkozás

Jövő Rádió

Legfrissebb cikkek

A Jobbik nyilvános pedofilregiszter létrehozását javasolja

Ander Balázs arról beszélt, hogy egyetlen egy könnycseppet sem hullajtott volna senki sem, ha Kaleta Gábort nem hozzák haza. Kövér László szerint a jobbikos politikus felszólalásának stílusa lehetett volna kicsit emelkedettebb és tisztességesebb.