fbpx

Megkérdeztük a pártokat, mit üzennek Trianon évfordulójának az emléknapján

A trianoni békediktátum százéves évfordulója kapcsán írásban kerestük meg a politikai pártokat, és arról kérdeztük őket, szerintük mit üzen Trianon az ország és a magyar nemzet számára, illetve maguk a pártok mit üzennek a századik évforduló alkalmából – az országhatáron belül és kívül – a magyar embereknek.

Momentum: mindenki a magyar nemzet tagja, aki magyarnak vallja magát

A Momentum válaszlevelében azt írta: attól, hogy egy magyar lakos feje fölött húztak egy határt, még nem lett kevésbé magyar, mindenki a magyar nemzet tagja, aki magyarnak vallja magát, éljen bárhol a világban.

„Talán nehéz egy országnak, egy több, mint 1000 éves államnak a múlttal szembenéznie. Mégis, szembe kell néznünk azzal és el kell fogadnunk.”

Az ellenzéki párt szerint „a régen minden jobb volt” hamis igazságával nyugtathatjuk magunkat egy ideig, „de ez képtelenné tesz minket arra, hogy a múlt bonyolultságát lássuk”, „és arra is, hogy a mai helyzetet jól lássuk”. A Momentum arra hívta fel a figyelmet, hogy előre kell néznünk, és körbe kell néznünk: „hiszen nemzedékünk kihívásai nem a múltban keresendők, hanem a jelenben és a jövőben”. A legnagyobb feladat azonban Magyarországon van: „csak egy komolyan vehető és fejlődő anyaország lehet hiteles támogatója a külhoni közösségeknek” – fogalmaztak.

Az ellenzéki párt szerint meg kell vizsgálnunk, hogy mit örököltünk, és megpróbálni megtartani az értékes részeket.

„Azt látjuk, hogy a magyar nép egészen sokszínű lett – vannak ma őshonos magyarok az összes szomszédos államban, ahogy a világ sok más részén is. Őbennük értéket látunk: ők is hozzájárulnak gazdaságunkhoz, kultúránkhoz, világlátásunkhoz, közös nemzeti életünkhöz. Ahhoz a sokszínűséghez, ami a magyarságot találékonnyá, alkalmazkodásra képessé teszi; ami lehetővé teszi, hogy a jelen és a jövő kihívásait kezelni tudjuk. Hogy nemzeti kultúránk megmaradhasson” – olvasható a Momentum közleményében.

Kerpel-Fronius Gábor, Budapest okosvárosért és részvételiségért felelős momentumos főpolgármester-helyettese publicisztikát írt Egy évfordulóra címmel a Jövő TV oldalára. Szerinte rajtunk múlik, hogy Trianon veszteségét fokozni akarjuk-e, vagy a sérelmi nacionalizmus önsajnálata helyett a most élők iránti kíváncsisággal és felelősséggel fordulunk egymás felé a határainkon belül és a határainkon kívül egyaránt.

Arra a kérdésre, hogy a párt és annak politikusai tartanak-e megemlékezést, közölték: a Momentum egy videósorozatban mutatja be Trianon történelmi hátterét, ezt az évforduló után is folytatni fogják. A Momentum politikusai Budapesten csatlakozni fognak az egy perces leálláshoz, a helyi vezetők, vidéken élő politikusok pedig a helyi megemlékezéseken vesznek majd részt. Újpesten a leállás után Déri Tibor polgármester felavatja az erdélyi testvértelepüléstől kapott székelykaput a Városháza mögötti Szent István téren. Balogh Csaba gödi polgármester a felsőgödi Várdombon fog koszorúzni.

MSZP: Trianon visszacsinálni nem, de meghaladni lehet

Az MSZP válaszlevelében, Molnár Zsolt, a parlament Nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke úgy fogalmazott: Trianont egy igazságtalan háború igazságtalan békéjének kell tekinteni. Hozzátette:

„Trianon következményeit visszacsinálni nem lehet – de meghaladni igen. Ehhez az kell, hogy ne a múltba révedjünk az évszázados sérelmek miatt, hanem a jövőbe tekintsünk, hogy az ellenségeskedés helyett, keressük az utat egymás elfogadásához.”

Az MSZP szerint képeseknek kell lennünk európai módon gondolkodni, és minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni kell a határon túli magyarokat, hogy szülőföldjükön boldogulhassanak.

„Hogy magyarként megőrizhessék identitásukat, az adott ország polgáraiként pedig megélhessék teljes egyenjogúságukat. Ehhez korrekt, tisztességes, európai viszonyra van szükség a határon túli magyarokkal, politikai képviseleteikkel és a környező országok kormányaival is. Aki ennek szükségességét belátja, és képes is ezt megvalósítani, az képes a magyarság érdekeit felelősen és hatékonyan érvényesíteni” – olvasható Molnár Zsolt közleményében.

Azt is írta: néhányan az MSZP budapesti és országos politikusaival úgy tervezik, hogy a járványügyi intézkedéseket szigorúan betartva elsétálnak egy szimbolikus helyszínre, jó eséllyel a Liszt Ferenc térre, Ady Endre szobrához. Nem tömegrendezvényre, hanem csendes megemlékezésre készülnek. Továbbá Molnár Zsolt arra is kitért, hogy Karácsony Gergely főpolgármester „olyan nagyszerű kezdeményezéssel élt, ami méltó egy demokrata hazafi politikushoz”, kérte a budapestieket, hogy délután fél ötkor egy percre álljanak meg, és emlékezzenek. „Én is így teszek majd” – tette hozzá a szocialista politikus.

„Bízom abban, hogy az országban minél többen gondolnak abban a percben a valódi nemzeti összetartozásra, ami független a pártoktól és a pillanatnyi politikai érdekektől. Budapest nemcsak a magyar köztársaság, hanem a nemzet fővárosa is. Ezért különösen becsülendő a főpolgármester felhívása: egészséges hazaszeretetről tanúskodik, és természetesen semmilyen párhuzamot nem mutat a Fidesz nacionalista, néha soviniszta, múltba forduló világnézetével. Tisztelettel tartozunk azok iránt, akik elszakadtak eredeti hazájuktól, és több generáción keresztül helytállva őrizték a magyarságukat” – írta Molnár Zsolt.

Az LMP szerint Magyarország történelmi sebei közül a trianoni diktátum az egyik legfájóbb pontja a múltunknak és a jelenünknek is.

„A mai napig úgy élnek magyarok a Kárpát-medencében, hogy számukra a magyar nyelvhez, a magyar oktatáshoz, a magyar kultúrához való hozzáférés nem alapjog és a napi küzdelem része„

– írták.

A zöldpárt elfogadhatatlannak tartja, hogy egyes államok vezetői megalázzák és felhasználják a határon túli magyarokat a politikai harcukhoz, hogy „az Európai Unióban elfogadott kettős állampolgárság lehetősége nem illeti meg őket és elfogadhatatlan az is, hogy rendszeresen megtagadják őket belföldön, mint a nemzet részeit.” Az LMP közölte:

„A magyar nemzet egy és bonthatatlan.”

A párt a járványügyi védekezés jelenlegi szabályait betartva a sajtótájékoztatón és a parlamenti rendezvényen túl online megemlékezéssel készül. „Politikusaink a párt központi üzenetét közvetítve és egyénileg is megemlékeznek” – tették hozzá.

Sajtómegkeresésünkre nem érkezett válasz a Jobbiktól, a DK-tól, és a Párbeszédtől sem, ahogyan egyik kormánypárttól sem.

A Jobbik elnökhelyettese és európai parlamenti képviselője, Gyöngyösi Márton azonban publicisztikát írt Trianon kapcsán a Jövő TV oldalára. Az ellenzéki politikus szerint szerint Európában a valódi, tartalmas autonómiának van helye, amely a polgárokkal egyetértésben, demokratikusan szerveződik.

A Párbeszéd a Facebook-oldalán több bejegyzésben is megemlékezett a trianoni évfordulóról. Az egyikben azt írták: Trianonról sok fajta vélemény létezik, de vannak olyan dolgok, amelyekben nincs, és nem is lehet vita: Trianon a magyarság számára egy történelmi trauma, amely millióknak okozott személyes szenvedést: rengetegen elvesztették otthonaikat, családokat szakítottak szét, százezreket választottak el kultúrájuktól, gyökereiktől. A Párbeszéd úgy fogalmazott: az emberi traumákhoz, a személyes tragédiákhoz csakis empátiával, tisztelettel, megértéssel szabad viszonyulni.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke egy hosszú Facebook-posztban fejtette ki gondolatait a trianoni békediktátumról. Véleménye szerint gyászból és fájdalomból még soha nem építettek még sikeres nemzetet, ezért eljött az ideje annak, hogy folytassuk az életünket. A volt miniszterelnök szerint nem kell és nem is lehet elfelejteni Trianont, de a magyar politika fókusza nem lehet továbbra is a trianoni gyász, ugyanis az megbénít, cselekvésképtelenné tesz, felemészti a haza morális, politikai erejét.

Fidesz-KDNP: „az összmagyarság boldogulása közös európai érdek”

Az MTI-nek eljuttatott csütörtök délelőtti közleményében a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja azt írta: a magyar nemzet tagjai, bármely pontján éljenek is a világnak.

A nemzeti összetartozás napján a Fidesz és a KDNP európai parlamenti képviselői emlékeztettek arra, hogy „a magyarellenes és igazságtalan trianoni döntés áldozata lett minden magyar, azok a milliók, akik a határon kívül rekedtek, és azok is, akik az anyaországban maradtak”.

A Trianon óta eltelt száz év bizonyossá tette, hogy a határok változhattak és az államok átalakulhattak, de a nemzeti identitás és az anyanyelv maradandó – fogalmaztak. Mint írták, a békediktátum Európa legnagyobb létszámú őshonos nemzeti kisebbségét hozta létre, a Kárpát-medencei határon túli magyar nemzeti közösségeket.

Szomorúnak és elfogadhatatlannak nevezték, hogy „Trianon után száz évvel sem telik el hosszabb időszak úgy, hogy a határon túli magyar közösségeket a többségi társadalom részéről ne érné durva fizikai vagy politikai támadás” saját országukban. Az évszázados nemzeti üldöztetés azonban nem eltünteti, hanem erősíti a magyar nemzeti közösség összetartozását a határ minden oldalán – hangsúlyozták.

A kormánypárti képviselőcsoport szerint az elmúlt tíz évben a magyar kormány „tettekkel bizonyította nemzeti elkötelezettségét”, a külhoni magyar nemzeti közösségek hagyományainak, anyanyelvének, kultúrájának védelme iránti elköteleződését. Továbbá egyértelművé tette, hogy a határokon átívelő nemzeti újraegyesítést úgy akarja megvalósítani, hogy ezzel párhuzamosan a jószomszédi kapcsolatok is erősödjenek.

Közleményükben azt is kifejtették: a Fidesz és a KDNP nemzeti listájának európai parlamenti képviselői egyik legfontosabb feladatunknak tekintik az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét, a külhoni magyar nemzeti közösségek érdekeinek képviseletét, és a magyarság összetartó erejének a gyarapításáért dolgoznak, ”hiszen a 21. században is ez az egyik legfontosabb alkotóeleme a közös, reményteljes jövőnknek”. Úgy fogalmaztak:

„Száz éve Trianonban igazságtalanul bántak el velünk, magyarokkal, eljött az ideje, hogy Európa belássa, az összmagyarság boldogulása közös európai érdek”.

Lányi Örs
Újságíró, szerkesztő

Legfrissebb videók

Élőben jelentkezünk az SzFE sajtótájékoztatójáról

Élőben jelentkezünk az SzFE Vas utcai épülete elől, ahol a hallgatók az oktatókkal és a vezetőséggel tart közös sajtótájékoztatót.

Ismét demonstráltak a turizmus megmentése érdekében

Szeptember 18-án folytatódott a "Mentsük meg a turizmust" elnevezésű tüntetéssorozat, ezúttal a Dísz téren gyűlt össze nagyjából 200-300 ember.

Legújabb podcastünk

audio

Tabumentes Podcast – A hazai közbeszéd állapota, a vélemény- és szólásszabadság határa

A Tabumentes Podcast első adásában olyan fontos kerültek kitárgyalásra, mint a hazai közbeszéd állapota, a vélemény- és szólásszabadság vélt, vagy éppen valós határai és a média befolyásoló ereje. Hallgassátok meg!

Hírlevél

Iratkozz fel heti hírlevelünkre, mert ez a legjobb, amit most megtehetsz!

Kövess minket!

13,403lájkolóTetszik
731követőkövető
40követőkövető
1,900feliratkozóFeliratkozás

Jövő Rádió

Legfrissebb cikkek

LMP: Az összeesküvés-elméletekről hadováló Orbán az igazi neoliberális

Kanász-Nagy Máté szerint a kormányfő a második világháború előtti szintre viszi vissza a társadalombiztosítási jogokat.