Az LMP leállítaná a „2400 év alatt megtérülő” Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztését

Csütörtökön határozati javaslatot nyújtott be az LMP parlamenti frakciójának hat tagja – Keresztes László Lóránt, Csárdi Antal, Demeter Márta, Hohn Krisztina, Schmuck Erzsébet, Ungár Péter -, hogy a kínai hitelezésű Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése és kivitelezés leállításra kerüljön.

„Az Országgyűlés felkéri Magyarország Kormányát, hogy az ezzel kapcsolatos jogalkotási tervet 2020. június 30-ig nyújtsa be az Országgyűlés részére” – olvasható a határozati javaslatban. Továbbá arra kérnék a kormányt, hogy az így felszabaduló költségvetési forrásokat (beleértve a kínai félnek visszafizetendő felszabaduló kamatokat) a koronavírus járvány elleni védekezésre, a veszélyeztetett munkahelyek megmentésére, a munkanélküliek ellátására és az ökológiailag fenntarthatóbb, reziliens gazdaságot célzó beruházásokra fordítsa.

Indoklásukban az LMP képviselői azt írják, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal építése több mint 500 milliárd forintos felújítás kínai hitelből valósul meg, de szakértők szerint 2400 év alatt térül meg.

„Nem túlzás az a megállapítás, hogy a paksi atomerőmű bővítéséről szóló projekt után az évszázad második legrosszabb üzletéről beszélünk, amellyel a hazai vállalkozások és a magyar vidék helyett egy szűk, a kormányhoz hű vállalkozói kör jár jól”

– áll a benyújtott dokumentumban.

A LPM képviselői szerint a szakmai szempontokat figyelembe véve is, a projekttel szemben csak ellenérveket lehet felsorakoztatni:

„várhatóan soha nem fog megtérülni, a kormány ismételten eladósítja a magyar embereket, a »felújított« vasútvonalszakasz gondosan elkerüli a nagyvárosokat, így a személyszállítást nem javítja, nemzeti parki területeket tesz tönkre, teljesen feleslegesen 160 km/h-ra tervezik, miközben tehervonat csak 100-al mehet, a szállítás Görögországból a határállomások kicsi áteresztő kapacitása miatt lassú, nem a pályák lassúsága miatt, ráadásul a gigaprojekt miatt évtizedek óta elmaradó fejlesztésekről kell lemondania a mély gazdasági válságban lévő magyar vidéknek.”

Az ellenzéki politikusok úgy látják, hogy a projekt a koronavírus-járvány és a nyomában járó világgazdasági változások még fölöslegesebbé teszik, mivel a hosszú szállítási láncokra, kontinensek közötti tömegárukereskedelemre épülő rendszer „radikálisan fog megváltozni”, a szállítási igény csökkenni. Előtérbe fognak kerülnek a hazai vagy regionális szintű együttműködések, teljes termelési láncok. Ez pedig a tömeges kínai import jelentős részét fölöslegessé teszi, tovább rontva a projekt megtérülési mutatóit.

Az LMP képviselői a határozati javaslatuk indoklásában arra is emlékeztetnek: 2019. július első hetében a magyar kormány jelentette be, hogy 31 millió euróért kikötői partszakaszt vásárolt az olaszországi Triesztben, a partszakaszon pedig további 100 millió eurós beruházással logisztikai központot építenének. Szijjártó Péter szavai szerint erre azért van szükség, mert a görögországi Pireuszban kikötő kínai hajókból kisebb hajókon át a trieszti kikötőig jutnak el az áruk, így – állítása szerint – a magyar vállalkozásoknak minden lehetőség adott lesz.

Ha ez így is lenne – nincsen így – a „magyar” kikötő megléte önmagában is feleslegessé tenné az 1000 milliárd forintos vasúti szállítási útvonalat a pireuszi kikötő irányába: vagyis a Budapest-Belgrád vasútprojektet – teszik hozzá az ellenzéki politikusok.

Semjén Zsolt múlt héten nyújtott be egy olyan törvénymódosítást, ami tíz évre titkosítaná a Budapest-Belgrád vasútvonal-újjáépítési beruházást. A KDNP-s miniszterelnök-helyettes ezt azzal indokolta, hogy a projekt kiemelkedően fontos közérdek, ami nem tűr halasztást. A kínai hitelből finanszírozott beruházás kivitelezését Mészáros Lőrinc cége nyerte konzorciumban.

A parlament szerdai ülésén Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője hangsúlyozta: kérdéses, van-e garancia arra, hogy megfelelő lesz a vasútvonal kihasználtsága. Azt is követelte a kormánytól: adjon részletes költségvetést, hogy kiderüljön mi kerül 5 milliárd forintba egy kilométer vasútvonal megépítésén. Keresztes László Lóránt azt is tudni akarta, hogy pontosan milyen formában részesedik majd Magyarország a keleti irányból érkező áruszállításból. Csütörtöki online sajtótájékoztatóján az LMP frakcióvezetője kijelentette: leállítani és nem felgyorsítani kell a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztését, a felszabaduló mintegy ezermilliárd forintot pedig a magyar gazdaság talpra állítására kell fordítani.

Nótin Tamás
Újságíró, a Jövő TV főszerkesztője.

Legfrissebb videók

Demkó Attila: Trianon nem történelem, hanem a jelen

A biztonságpolitikai szakértő, író szerint a történelmi sérelmeken felül lehet emelkedni, de ehhez „mindenkinek el kell végeznie a munkát”, vagyis mindenkinek őszintén szembe kell néznie a saját múltjával.

100 év után sem tudunk méltó módon megemlékezni Trianonról?

A trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából tartottak ülést ma az Országgyűlésben, amelyen Demokratikus Koalíció kivételével minden párt részt vett. Az ellenzéki képviselőket kérdezzük az emlékülés kapcsán.

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre, mert ez a legjobb, amit most megtehetsz!

Kövess minket!

12,467lájkolóTetszik
614követőkövető
30követőkövető
891feliratkozóFeliratkozás

Ellensúly

Legfrissebb cikkek