A kormány a felhatalmazási törvénnyel vermet ásott az ellenzéknek, de maga is beleeshet

A felhatalmazási törvénynek becézett javaslat napirendre vétele, elfogadása körüli események rámutattak arra, hogy a magyar „pártpolitika” semmit sem tanult, semmit sem felejtett. Járványveszély ide vagy oda, a frontvonalak ugyanott húzódnak, kevés az esély egy „nemzeti minimumra”. A kormány „erőből politizál”, az ellenzéki szereplők pedig az egymással való látszólagos, néha némileg disszonáns egyetértés ellenére különböző fokú nyitottságot mutatnak a kormány javaslatai irányában. Politikai értelemben nincsenek könnyű helyzetben, de a kormánypártok is nehéz helyzetbe manőverezhetik magukat hosszabb távon, ha nem módosítanak a stratégiájukon.

Ami a jogtechnikai, alkotmányjogi fejtegetéseket illeti, sajnálatos módon sokan sokféleképpen magyarázzák a szóban forgó tervezetet – nem kis részben politikai értékítéletektől terhelve. Nem egy politológus dolga ebben igazságot tenni. Egy dolog azonban bizonyos: a józanabb, „jogászibb” kritikák is rávilágítottak arra, hogy érdemes volna csiszolni a normatervezeten, megteremteni a magasabb szintű jogszabállyal való kohéziót, és – bár ez inkább politikai szempont – a bizalom erősítése érdekében megadni az ellenzék által kért garanciákat. Nem így történt.

A politikai kommunikáció elkezdte leosztani a szerepeket: az egyik oldalon a teljhatalomra törekvő, diktatúrát építő kormánnyal, a másik oldalon a védekezést lassító, a vírusnak drukkoló ellenzéki szereplőkkel. Szerencsétlen helyzet, hogy a konfrontatív logika, a kompromisszumképesség hiánya hiszterizálja a vitát. Mert ebben a vitában van létjogosultsága „egyrészt-másrésztről” beszélni.

A konkrét jogszabályi helyeken túl talán érdemes volna egészen a kályháig visszamenni, és példákon keresztül megérvelni, van-e, miért van szükség rendkívüli jogrendre, a rendeleti kormányzás lehetőségére a mostani helyzetben. Ha ezt tenné a kormányzati kommunikáció, legitim érveket tudna felsorakoztatni, és a vitás kérdések egy része jó eséllyel technikai jellegűvé válna.

Ugyanígy az ellenzék is legitim módon tud érvelni a különleges felhatalmazás nélkül is ellátható kormányzati döntések hatásfokáról, a védekezés szempontjából kulcsfontosságú kapacitások és eszközök meglétéről (ezek tárgyilagos vitatása sehol nem minősül rémhírterjesztésnek), valamint a különleges jogosítványok időbeli korlátozásáról.

A politikai verseny és a politikai kommunikáció logikája azonban mást sugall az egyes szereplőknek, hiszen mindenki érzi: a következő hónapok történései, következményei fogják eldönteni a 2022-es választást.

A kormányoldal valóban csapdát állított az ellenzéknek, az ellenzék pedig ebben a szerepleosztásban önmagának, ugyanakkor minden csapda – ha időben megértik a mechanizmusát – visszafelé is működik.

Ez a játszma pedig a felek felfogása szerint egy zéró összegű játék. De mit mondhatunk erről a csapdahelyzetről?

A Fidesz évek óta küzd részben megalapozott, részben általa kreált, felnagyított problémákkal, és rendszerint maga konstruálja meg ellenségképeit. Ezeket aztán igyekszik ráhúzni politikai ellenfeleire, ami – nem ritkán azok öntudatlan, ám hathatós közreműködésével – többé-kevésbé sikerül is. Most is egy ilyen kísérletet láthatunk, annyi különbséggel, hogy a mostani frontvonal tisztán pártpolitikai természetű, hiszen kormány és ellenzék absztrakt célja közös: minimalizálni a járvány által okozott veszteségeket.

A mikéntekről való álláspontok azonban meglehetősen eltérnek, az igénybe veendő, rendkívüli jogi eszközök tekintetében pedig egyelőre megmerevedtek a frontvonalak. Félreértés ne essék:

a kormánynak esze ágában sincs megegyezni, nem véletlenül ilyen tervezetet terjesztett be, illetve zárkózott el a további egyeztetésektől.

Gesztust gyakorolni pedig legfőképp hatalmi pozícióból lehet, így álságos volna azt állítani, hogy a kialakult helyzetért ugyanakkora felelősség terheli kormányt és ellenzékét.

Ahogy a kvótaügyi alaptörvény-módosítás esetében, úgy most is az a kormányoldal célja, hogy egy olyan társadalmi légkörben, amikor a választók fenyegetettség-érzete miatt a politikai klíma a biztonság szavatolásának, a kormányzati cselekvés igényének kedvez, az ellenzék vonakodását a pajzson való résként, felelőtlen önérdekkövetésként láttassa a nyilvánosság előtt.

Persze, a kormányoldal a parlamenti kétharmadból adódóan nem szorul rá jogi értelemben az ellenzék kooperációjára, így nincs valódi konszenzuskényszer. Ez a körülmény – a hazai politikai kultúrában – cinikusabbá, ultimátumszerűvé teszi a kormánypárti megnyilvánulásokat, míg leegyszerűsítőbbé az ellenzéki értékeléseket.

Ennek a stratégiának egyik kulcseleme az a feltételezés, hogy az erő ígérete a biztonság ígéretét jelenti egy olyan helyzetben, amikor Hobbes „természeti állapotával” szemben a Leviatán is vonzóbb alternatíva, mint a „társadalmi szerződés” egyes passzusait vizsgálgató, „köldöknéző” jogászkodás. Vagyis fenyegetés idején a biztonság fontosabb, mint a szabadság(féltés). Ez nem szül szükségképpen diktatúrát, de kétségkívül könnyebben kizökkentheti a jogrendszert abból a jogállami működésből, ami alapesetben jellemző (igaz, nem egy hibrid rendszerben).

Ugyanakkor ez nem feltétlenül van így. Előfordulhat az is – és ennek a képnek a kialakulásáért elég sokat tett a kormány az elmúlt ciklusokban –, hogy az az ellenzéki narratíva, miszerint a Fidesz hatalmi célokra használja a járványhelyzetet, befogadó fülekre talál. Vagyis a konfliktusos kérdés megítélése attól függ, kinek a magyarázatát tartják hitelesebbnek a választók. Ez pedig a politikai preferenciákon túl annak is a függvénye, hogy a közvélemény mennyire elégedett a válságkezeléssel.

A jelenlegi helyzetben, reprezentatív közvélemény-kutatások hiányában (az online szavazás nem minősül annak) nem igazán látunk tisztán, hogyan dekódolják magukban az egyes választói csoportok a kormánypártok és az ellenzék magatartását. Ugyanakkor bármit is mutatnának az egyes intézetek adatsorai, azok statikus (adott, szűk időintervallumra jellemző) eredmények volnának. A válságkezelés vagy válságkormányzás célrendszere pedig időben is többdimenziós.

Vagyis egy kedvezőtlen kiindulási pozíciót is kedvezőre tud fordítani a kormányzat a megfelelő egészség- és gazdaságvédelmi döntésekkel, azok megvalósításával (ez az utólagos igazolás). Szintúgy elképzelhető, hogy a választók többsége a kormány magyarázatát fogadja el, ám az elmaradó eredmények elégedetlenséget szülnek, ami utólag is megkérdőjelezi az alkalmazott (jogi) eszközrendszer célszerűségét, legitimitását.

A kormányzat kiemelt felelőssége egyértelmű, azonban a válságkezelés sikereinek és kudarcainak értékelése már nagyban függ az objektív körülmények és szubjektív állampolgári érzületek mellett attól a valóságértelmezéstől is, amit az események, adott esetben a kormány-ellenzék ütközetek tanulságai hordoznak. Minden konszenzust nélkülöző döntés többletfelelősséggel jár, aminek így vagy úgy meg kell fizetni az árát: közbizalomban, népszerűségben, együttműködésre való képességben.

Ráadásul az európai intézmények is egyértelmű üzeneteket küldtek az elmúlt napokban a kormánynak – összhangban az ellenzék által hangoztatott aggodalmakkal. Bár a korábbi tapasztalatok tükrében ezeknek korlátozott hatása lesz a kormányzati magatartásra, szintén „politikai költséget” jelentek.

Ahogy a járvány további felfutása, majdani kifutása tekintetében is sok ma még a bizonytalanság, úgy jóslatértékű politikai következtetéseket sem érdemes ebben a szakaszban megfogalmaznunk. A politikai küzdelmek játéktere eleve többszereplős és többtényezős, most azonban történelmi időket élünk, hiszen a jelenlegi helyzet sok szempontból példátlan. A válság dinamikája, és az azt befolyásoló kormányzati cselekvés fogja eldönteni, kinek lesz (politika-) történeti értelemben igaza.

Kovács János
A cikk szerzője politológus.

Jövő TV
Neked szól. Rólad szól.

Legfrissebb videók

“Dolgozunk az új dalokon, de reméljük ősszel már újra koncertezhetünk”

A hétharminc vendége Lázár Domokos, az Esti Kornél zenekar tagja.

Mi lesz így az érettségikkel?

A hétharminc vendége Sipos Ferenc Norbert, az ADOM diákmozgalom elnökségi tagja.

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre, mert ez a legjobb, amit most megtehetsz!

Kövess minket!

10,972lájkolóTetszik
329követőkövető
30követőkövető
394feliratkozóFeliratkozás

Ellensúly

Legfrissebb cikkek