fbpx

A járvány után továbbra is ott lesz a klímaválság és az épület-korszerűsítés kihívása

Az otthonmaradásra kényszerült európaiak közül sokan nem csak azért szenvednek, mert nélkülözniük kell a személyes kapcsolatot a családjukkal, a barátaikkal és a kollégáikkal, hanem azért is, mert az otthonuk nem biztosít számukra egészséges és kényelmes környezetet – írja Oliver Rapf, a Building Performance Institute Europe (BPIE) nevű brüsszeli kutatóintézet (think tank) ügyvezető igazgatója az Euractiv hírportálon megjelent véleménycikkében.

Oliver Rapf arra figyelmeztet, hogy Európa a második világháború vége óta a legmélyebb válságát éli, és a koronavírus-járvány miatt évekig érezhetőek lesznek a gazdasági hatások, ha nem évtizedekig. A törvényhozók és az Európai Központi Bank (EKB) olyan döntéseket hoznak a helyzet stabilizálására, amelyek egy-két hónapja még elképzelhetetlenek voltak. Rapf szerint ezek helyes rövidtávú döntések a gazdasági és pszichológiai nehézségek enyhítésére, de fontolóra kell venni a hosszútávú intézkedéseket is, amelyek tartós hatással lehetnek az európai gazdaságokra, illetve társadalmakra.

Az Európai Bizottság tavaly decemberben mutatta be az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal), amelynek növekedésre vonatkozó intézkedései sosem voltak időszerűbbek – írja BPIE ügyvezető igazgatója.

A zöld megállapodás egyik kulcsfontosságú eleme az úgynevezett „épület-korszerűsítési hullám”. Rapf szerint épületeink infrastruktúrája sürgős korszerűsítésre szorul, nem csak a klímaváltozás elleni harc érdekében, hanem azért is, hogy európaiak millióit emelje ki az energiaszegénységből és lehetővé tegye, hogy az épületek biztosítsák az egészséges, valamint megfizethető élet- és munkakörülményeket. A BPIE ügyvezető igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány gyorstalpalóra kényszerít minket válságmenedzsmentből és alkalmazkodásból. Miután pedig legyőztük a járványt, erős és fenntartható helyreállítási intézkedésekre lesz szükség.

„A Zöld Megállapodásnak központi szerepet kell játszania a járványhelyzet utáni talpra állásban” – szögezi le Oliver Rapf. Azt is írja: ki kell használni az alkalmat, hogy olyan intézkedésekkel legyen segítve a növekedés, amelyek elkötelezettebbek a klíma és a lakhatási kihívások kezelése iránt.

A koronavírus különösen veszélyes azok számára, akik egyéb egészségügyi problémáktól is szenvednek, beleértve a légzőszervi betegségeket is. Ezeket a problémákat gyakran okozzák vagy fokozzák a rossz belső körülmények az épületekben. Rapf szerint ezért teljesen logikus, hogy be kell fektetni az épületek korszerűsítésébe. Hozzáteszi: egy épület-korszerűsítési hullámnak számos pozitív gazdasági, társadalmi és környezeti hatása lenne.

„Ha megfelelően közelítik meg, az épület-korszerűsítési hullám hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, munkahelyeket teremthet, javíthatja épületeink minőségét és ezáltal az életminőségünket is, befektetési lehetőségeket teremthet, továbbá a klímacélok elérését is szolgálhatja”

– fogalmaz a BPIE ügyvezető igazgatója az Euractivon megjelent véleménycikkében.

Ugyanakkor azt írja, az európai épület-korszerűsítési hullámnak nem csak az energiatakarékosságra kell összpontosítania. Sokkal emberközelibb terek kellenek, az egészséget szolgáló, reményt adó környezetre lesz szükség, a felújítási hullám pedig sokak közreműködését igényli majd.

Oliver Rapf a forrásokat illetően emlékeztet rá, hogy a kormányok készek jelentős összegeket befektetni a válságkezelésbe, és míg jelenleg a koronavírus-járvány leküzdése kell, hogy prioritást élvezzen, „ha egyszer kijutottunk az alagútból, a klímaválság és az épület-korszerűsítés kihívása is ott lesz.”

Nótin Tamás
Újságíró, a Jövő TV főszerkesztője.

Legfrissebb videók

Élőben jelentkezünk az SzFE sajtótájékoztatójáról

Élőben jelentkezünk az SzFE Vas utcai épülete elől, ahol a hallgatók az oktatókkal és a vezetőséggel tart közös sajtótájékoztatót.

Ismét demonstráltak a turizmus megmentése érdekében

Szeptember 18-án folytatódott a "Mentsük meg a turizmust" elnevezésű tüntetéssorozat, ezúttal a Dísz téren gyűlt össze nagyjából 200-300 ember.

Legújabb podcastünk

audio

Tabumentes Podcast – A hazai közbeszéd állapota, a vélemény- és szólásszabadság határa

A Tabumentes Podcast első adásában olyan fontos kerültek kitárgyalásra, mint a hazai közbeszéd állapota, a vélemény- és szólásszabadság vélt, vagy éppen valós határai és a média befolyásoló ereje. Hallgassátok meg!

Hírlevél

Iratkozz fel heti hírlevelünkre, mert ez a legjobb, amit most megtehetsz!

Kövess minket!

13,403lájkolóTetszik
731követőkövető
40követőkövető
1,900feliratkozóFeliratkozás

Jövő Rádió

Legfrissebb cikkek

LMP: Az összeesküvés-elméletekről hadováló Orbán az igazi neoliberális

Kanász-Nagy Máté szerint a kormányfő a második világháború előtti szintre viszi vissza a társadalombiztosítási jogokat.